 |
Feövenyessy Krisztina A Feövenyessy Medical Fitness Akadémia vezetője |
Menu
Cart
Ha biztosan tudnád, hogy egy adott betegség gyógyításában az egyik elérhető kezelés szignifikánsan hatékonyabb a másiknál, elgondolkoznál-e azon, melyiket ajánld páciensednek? Költői kérdés, hisz a szakemberek többségét – legalábbis örök optimistaként szeretnék hinni benne – nem az önös érdek (melyik kezelés elérhető nála, vagy melyik éri meg neki anyagilag/időigényesség szempontjából), hanem a gyógyítás iránti elkötelezettség (melyik vezet gyorsabb/hosszabb távú/jobb eredményre) motiválja a terápia megválasztása során. A válaszod tehát remélhetőleg az, hogy minden kétséget kizáróan a hatékonyabb kezelést választanád még akkor is, ha emiatt esetleg más szakemberhez kellene irányítanod a kedvenc páciensedet, vagy egy alacsonyabb árú, ugyanakkor idő- és energiaigényesebb kezelést kellene végezned. Ha ez valóban így van, akkor érdemes tovább olvasnod, ugyanis az igazi kérdés még csak most következik: vajon megtudhatod-e, és ha igen, honnan és mi módon, hogy egy betegség kezelésében melyik terápia számít a leghatékonyabbnak az adott pillanatban? Nos, a választ a bizonyítékokon alapuló (ún. evidence-based) medicina adja meg, amely a tudományos kutatások, pontosabban ezek szisztematikus áttekintése alapján igyekszik minél általánosabb érvényű következtetéseket levonni a különféle betegségekkel, illetve azok kezelésével kapcsolatban.
Van egy fixa ideám, úgy hangzik, hogy a degeneratív (azaz életmód eredetű) mozgásszervi problémák egyetlen igazi gyógymódja a rendszeres testmozgás. Születhet akár ezernyi hangzatos csodaterápia, nem hiszek abban, hogy mozgás nélkül bármelyikkel is tartós, hosszú távú eredmény érhető el. Sajnos manapság sem a terapeuták, sem a páciensek körében nem túl népszerű ez az álláspont. Mozogni (és valakit mozgásra bírni) ugyanis sokkal komolyabb erőfeszítést igényel, mint egy passzív kezelést igénybe venni (vagy épp elvégezni). Én azonban olyan vagyok, mint Monty Python fekete lovagja, már se kezem, se lábam, mégsem adom fel a küzdelmet. Ezúttal tudományos kutatásokkal igyekszem alátámasztani azt az egyszerű kijelentést, hogy mozgás nélkül nincs egészség. S, hogy izgalmasabb legyen a téma, arra is kitérek, milyen mozgásprogramot célszerű választani a krónikus, nem specifikus derékfájdalom kezelése során.
Mi az az aktív és passzív izom inszufficiencia?
Számos faktortól – köztük az impulzus erejétől, az izom keresztmetszetétől, az összehúzódás sebességétől és a kontrakció irányától - függ az az erő, amit egy adott izom képes kifejteni. A legnagyobb erőkifejtésre jellemzően akkor képes, ha a hossza a középtartományban van (pl. a m. biceps kb. 90 fokban hajlított könyök mellett a "legerősebb").
Mind egészségügyi, mind sportszakmai körökben egyre inkább terjedőben vannak az SMR (self-myofascial release) eszközök. A különféle „fascia-lazító” hengereket és labdákat jellemzően triggerpontok kezelésére és myofasciális (izom és kötőszöveti) feszességek oldására vetjük be, hisz a pozitív személyes tapasztalatok mellett ma már tudományos kutatások garmada bizonyítja, hogy valóban hatékonyan csökkentik a myofasciális fájdalmat, növelik a mozgásterjedelmet (ROM), lerövidíthetik a lágyrész sérülések utáni regeneráció időtartamát, és hozzájárulhatnak a sportteljesítmény javulásához. Az azonban a mai napig nem tisztázott, hogy pontosan milyen mechanizmusok állnak az elért eredmények háttérben.
Nyár van és a tikkasztó hőségben – talán megbocsájtható bűn – néha én is megengedem magamnak, hogy bele-belepillantsak a női magazinokba. Mit mondhatnék, majd felrobban az agyam a kéthetes villám popsi-, has- és derékkarcsúsító programoktól! Még az illusztráció is hasonló: darázsderék és izgalmasan domborodó hátsó, amelyen lassan végiggördül egy jelzésértékű, fáradságos munkával odaphotoshop-olt izzadságcsepp. Brrrrr! Minden egyes alkalommal tehetetlenül konstatálom, milyen egyszerű megtéveszteni felelőtlen ígéretekkel emberek millióit, méghozzá büntetlenül. Nos, a valóságban instant (azaz könnyedén és pillanatok alatt elérhető) karcsúság éppúgy nem létezik, ahogy nem leszünk csiribú-csiribá boldogok, ránctalanok vagy egészségesek sem. A jó dolgokért bizony meg kell dolgozni, méghozzá tervezetten és folyamatosan. Hogy miért?
17. oldal / 22